Tartozás elévülése: valóban megszabadulunk a kötelezettségtől?

Az elévülés egy régi, jól ismert jogintézmény, valamennyi ország jogrendszere ismeri és bár kezdetleges formában, de a római jog is alkalmazta ezt a lehetőséget. Lehetőség, hiszen elévülés esetén egy bizonyos idő elteltét követően a kötelezett mentesülhet valamilyen rá nézve hátrányos jogkövetkezmény alól. Tartozás elévülése esetén a fizetési kötelezettség szűnik meg, büntetőjogi vagy szabálysértési tényállások esetében a büntethetőség alól mentesül a fél. Valamennyi részletfizetéses konstrukció vagy hitel tartozás elévülése polgári jogi kérdés, szabályait is elsősorban a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) találhatjuk meg. Mostani bejegyzésünkben a jogi rendelkezések ismertetése mellett gyakorlati példákon keresztül nézzük az elévülés pontos részletszabályait, valamint a lehetőségeket és a szükséges teendőket az ilyen helyzetekben.

Tartozás elévülése a gyakorlatban

Az elévülés nem egy elméleti lehetőség, hanem egy gyakorlati jelenség, amellyel sok ügyfelünk is találkozott már valamilyen formában. Ebben a cikkben összegyűjtöttük a téma leggyakoribb kérdéseit, amelyeket ügyvéd kollegáinkkal válaszoltunk meg.

Automatikusan megszűnik a hitel tartozás, ha elévült?

Kérdés: A napokban kaptam egy fizetési felszólítást egy 12 éves banki kölcsönnel kapcsolatban, Az utolsó törlesztőrészletet 2010. júliusában fizettem meg. A kérdésem az lenne, hogy van-e bármilyen teendőm ezzel kapcsolatban vagy a követelés megszűnik az elévülés idejének leteltével?

Válasz: Gyakori tévedés a hitel tartozás elévülése kapcsán is, hogy az elévülési idő elteltét követően a tartozás automatikusan megszűnik. Ha megnézzük a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit, azt láthatjuk, hogy az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti, ugyanakkor bírósági úton már nem lehet érvényesíteni a követelést. 

A fentiekből következik, hogy az elévült tartozás nem szűnik meg, csupán behajthatatlanná válik. Ez sem automatikus, az elévülést a bíróság vagy más hatóság nem veszi hivatalból figyelembe, arra a kötelezettnek kell hivatkoznia. A Ptk. kimondja azt is, hogy az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást az elévülésére hivatkozva visszakövetelni nem lehet.

Az elévült tartozás minden esetben egy előzetes aktív cselekedetet kíván a kötelezettől, úgynevezett elévülési kifogás formájában. Ha a fizetési felszólításnak eleget teszünk, később nem követelhetjük vissza elévülésre hivatkozva. Úgyszintén, ha a felszólítást figyelmen kívül hagyjuk és később inkasszózzák a számlánkat, szintén elbúcsúzhatunk az összegtől.

Minden esetben öt év a tartozás elévülése?

Kérdés: Volt régebben egy mobil előfizetésem, azonban az előfizetést és a hívószámot is évek óta (körülbelül 3 éve) megszüntettem. A mai napon kaptam egy fizetési felszólítást egy követeléskezelőtől három évvel ezelőtti számláról. Mivel az elévülés még nem telt el (tudtommal ehhez 5 évre lenne szükség), van-e lehetőség mentesülni a fizetés alól, például arra hivatkozva, hogy a szerződés a tartozás ellenére szűnt meg évekkel ezelőtt?

Válasz: Gyakori tévhit, hogy az elévülés minden esetben öt év. A Ptk. főszabályként valóban ötéves éves elévülési időt határoz meg, egyúttal azonban az ettől való eltérésre is lehetőséget ad, amennyiben maga a Ptk. vagy más jogszabály kifejezetten erről rendelkezik. Ráadásul vannak olyan igények, amelyek soha nem évülnek el: a tulajdoni igények elévülését a Ptk. kifejezetten kizárja, de más jogterületeken is találhatunk példát pl. bizonyos bűncselekményekre, amelyek soha nem évülnek el.

Másik oldalról viszont találkozhatunk a fogyasztókra nézve kedvezőbb szabályozással is. Ebbe a körbe tartoznak a telefon vagy internet előfizetéssel kapcsolatos számlák is, amelyek 1 év alatt évülnek. A teljesség igénye nélkül a leggyakoribb példák:

• Parkolási díjak, útdíjak: 1 év
• Közüzemi tartozások (gáz- vagy áramszolgáltatás): 3 év
• Munkajogi igények (fő szabály szerint): 3 év

Megszakítja az elévülés a követeléskezelő fizetési felszólítása?

Kérdés: Egy korábbi, teljesen meg nem fizetett áruhitelemmel kapcsolatban többször kaptam fizetési felszólítást a követeléskezelőtől, amit végül soha nem követett más lépés. Ha ezeket nem nézem, akkor az ötéves elévülési idő egyébként már régen letelt. Kell még tartanom bármitől a felszólítások miatt, vagy már elévült a követelés? 

Az elévüléssel kapcsolatban beszélhetünk nyugvásról és megszakadásról – míg előbbi gyakran elméleti lehetőség marad (ilyenkor bizonyos ideig nem telik az elévülés, majd onnan folytatódik, ahol „megállt a számítás”), gyakoribb jelenség a megszakadás, amikor a jogosult valamilyen cselekménye miatt az elévülés újból kezdődik. A kérdés az, hogy a követelés alapjául szolgáló szerződést 2014. március 15. napja előtt vagy után, azaz a régi vagy az új Ptk. alapján kötötték.

A régi Ptk. szerint az írásbeli fizetési felszólítás megszakítja az elévülést, a jelenleg hatályos szabályozás a fogyasztók javára szigorított ezen a rendelkezéseken és az elévülési időt már csak a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítése szakítja meg, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott. Így tehát a kérdés, hogy mikor kötötték a szerződést (az áruhitel alapjául szolgáló adásvételt). Ha 2014. március 15. után, akkor a felszólítás nem szakítja meg az elévülést és a követelés elévült, ellenkező esetben a követelés az utolsó fizetési felszólítással újraindult. 

Végrehajtás alatt is el tud évülni a tartozás?

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy ha a tartozással kapcsolatban már megindult a végrehajtás, akkor ez alatt is el tud évülni a követelés? 

Válasz: Van lehetőség arra, hogy végrehajtás alatt évüljön el az ügy, azonban figyelni kell arra, hogy ebben a szakaszban már hatóságok járnak el, nem pedig „egyszerű” faktoring cégek. Amíg utóbbiak jellemzően magánvállalkozások, addig a végrehajtás során eljáró önálló bírósági végrehajtó hatóságnak számít és az általa is foganatosítható bármely végrehajtási cselekmény megszakítja az elévülést. 

Visszakövetelhető a kifizetett, de ekkor már elévült részlet?

Kérdés: Egy behajtótól kapott felszólításra kifizettem egy korábbi tartozásomat, de csak később került kezembe a szerződés és vettem észre, hogy 2015. tavaszán kötöttük. Ezt követően kb. egy éven belül a nagyobb részét részletekben kifizettem, a fennmaradó pedig azóta tudtommal elévült. Mit tudok tenni ilyenkor? Visszakérhetem a kifizetett összeget?

Válasz: A fenti információk alapján az az elévülési idő ugyan eltelt, de csak akkor vehető figyelembe ez a körülmény, ha az adós erre előzetesen kifejezetten hivatkozik. Sem a hatóságok nem teszik meg ezt hivatalból, sem utólag nem lehet érvényesíteni az ebből fakadó előnyöket. 

Ha elévült tartozás esetén erre hivatkozva szeretnénk mentesülni a fizetési kötelezettség alól, akkor ezt jeleznünk kell a hitelező/behajtó/végrehajtó felé, aki követeli tőlünk a teljesítést. Az elévüléssel ugyanis a tartozás nem szűnik meg, csak annak megfizetését nem lehet jogi úton kikényszeríteni. Ha viszont az adós, kvázi elismerve a tartozást, önként teljesít, annak továbbra is lesz jogalapja és megilleti a jogosultat, így visszakövetelni nem lehetséges. 

El lehet térni a törvényes elévülési időtől?

Kérdés: Lehetséges olyan megállapodást kötni, amelyben kizárjuk az elévülést vagy jelentősen meghosszabbítjuk? Ha szerződésbe foglalunk egy ilyen megállapodást, akkor az lehet jogszerű, ha pl. két tanú is aláírja? 

Válasz: A Ptk. kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az elévülést kizáró megállapodás semmis, tehát érvényesen semmilyen formában nem lehet kizárni ennek lehetőségét. Az elévülési idő megváltoztatására viszont van lehetőség. Ennek egyik feltétele, hogy azt írásba kell foglalni, illetve kifejezetten fel kell rá hívni az adós figyelmét, ha például általános szerződéses feltételek részeként kerül ilyen eltérés kikötésre.

Ha szakszerű jogi segítségre van szükséged, keress minket és foglalj időpontot konzultációra!