Mikor beszélünk becsületsértésről és mi a teendő ez esetben?

Az Alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, ugyanakkor meghatározza ennek korlátját is: annak gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére.

A véleménynyilvánítás szabadságával szemben az emberi méltóság és a jó hírnév védelme áll, amelyek az Alaptörvény szerint szintén mindenkit megilletnek. A becsületsértés büntethetőségével ezeket az alapjogokat részesíti védelemben a jogalkotó, a véleménynyilvánítás kizárólag addig terjedhet, amíg az a másik emberi méltóságát nem sérti, ellenkező esetben ugyanis már büntetőjogi kategóriát valósít meg.

Becsületsértés vagy rágalmazás? Mi a kettő között a különbség?

A becsületsértés speciális, kiegészítő jellegű (szubszidiárius) bűncselekmény, amely akkor állapítható meg, ha a rágalmazás nem valósul meg. A megértéshez nézzük meg, miként rendelkezik a Btk. ezzel kapcsolatban.

Rágalmazás

Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, rágalmazást követ el. 

A törvényi tényállásban szereplő feltételnek egyszerre kell megvalósulniuk:

• más előtt kell történnie, összességében a sértett jelenléte nem elegendő; 
• elkövethető becsület csorbítására alkalmas tény állításával, híresztelésével, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatával: fontos azonban, hogy ez tényállítás, ne pedig vélemény legyen;
• a tényállítás legyen alkalmas a becsület csorbítására.

Becsületsértés

A becsületsértéssel kapcsolatban azonban a 227. §-ban úgy rendelkezik a Btk., hogy aki a 226. §-ban (a rágalmazásra vonatkozó szabályok) meghatározottakon kívül mással szemben

• a sértett 
  • munkakörének ellátásával, 
  • közmegbízatásának teljesítésével vagy 
  • közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
• nagy nyilvánosság előtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, becsületsértést valósít meg. Fontos különbség, hogy nem a tény, hanem a becsület csorbítására alkalmas kifejezés vagy egyéb cselekmény szerepel a törvényszövegben, valamint bizonyos becsületsértések kizárólag a sértett jelenlétében is elkövethetők.

Mi alkalmas a becsület csorbítására?  

Az olyan, gyalázkodó, becsmérlő kifejezések használata, amelyek másik ember önbecsülését sértik, bűncselekményt valósíthatnak meg. Az emberi méltóság több összetevőből áll, egyik ilyen az önbecsülés. Amíg a tényállítás elsősorban a sértett társadalmi megítélését sérti, legyen szó közéleti hírnévről vagy akár a rokonok, ismerősök, barátok előtt kialakult képről, addig a becsületsértés a sértett önérzetét támadja. Annak állítása, hogy a sértettet sikkasztás miatt elítélték, rágalmazást valósíthat meg, míg általánosságban tolvajnak történő minősítése (a többi feltétel fennállása esetén) becsületsértés megállapítására lehet alkalmas.

Nem csak a durván gyalázkodó, becsmérlő, hanem enyhébb kifejezések, például a kigúnyolás is alkalmas lehet becsületsértésre, szóban, írásban, képes formában egyaránt. De akár a sértett mozdulatainak sértő, megalázó módon történt utánzása vagy valamilyen testrész mutogatása is lehet tényállásszerű.. 

Nagy nyilvánosságról pedig akkor beszélünk, ha a cselekmény nagyobb, vagy előre meg nem határozható számú személy előtt valósul meg. Például egy tüntetésen elhangzott kifejezés akkor is büntethető lehet, ha azon végül összesen két ember vett részt. Nagy nyilvánosság hiányában azok a kifejezések büntetendőek, amelyek kifejezetten a sértett munkakörével, közmegbízatásával vagy közérdekű tevékenységével állnak kapcsolatban.

Interneten is elkövethető a becsületsértés bűncselekménye?

Becsületsértés írásban is elkövethető, az egyes internetes oldalak pedig jellemzően biztosítják a nagy nyilvánosságot. Ha a becsület csorbítására alkalmas kifejezést kommentként írják, ugyanúgy tényállásszerű lehet, mint valamilyen gyalázkodó jellegű tartalom megosztása. Azt is érdemes tudni, hogy egy Facebook oldal vagy csoport üzemeltetőjére nézve is lehetnek következményei egy ilyen cselekménynek, felelősséggel tartozik ugyanis a jogsértő tartalmak közléséért. 

Mit jelent a tettleges becsületsértés?

A tettleges becsületsértés valamilyen, a sértett teste ellen irányuló tevőleges megnyilvánulással valósul meg. Ilyen lehet a leköpése, arculcsapása vagy egy nő mellének megfogása. Két dologra kell odafigyelni a cselekmény megítélésekor: az egyik, hogy ne okozzon fizikai sérelmet, ekkor ugyanis testi sértés lesz megállapítható. A másik pedig, hogy a sértett tudata fogja át a teljes cselekmény elkövetését. Például egy női sértett mellének megfogása nemi erkölcs elleni bűncselekmény vagy becsületsértés egyaránt lehet, az elkövető szándékától és tudatától függően.

Miért kell feljelentést tennem becsületsértés esetén?

A becsületsértéssel kapcsolatos büntetőeljárás magánvádas és magánindítványra indul. Ez annyit jelent, az eljárás csak a sértett magánindítvány formájában tett feljelentése alapján indul meg, magánvádas pedig azért, mert a vádat nem az ügyész, hanem a sértett képviseli. Bár ügyvéd részvétele nem kötelező, ha nem számítasz a jogban kifejezetten jártasnak, akkor ajánlott szakszerű segítséget kérned. 

Kivételt jelent, amikor a bűncselekmény sértettje hivatalos személy, például rendőr. Ilyen bűncselekmény esetén nem csak az eljárás indul hivatalból, hanem a vádat is a hatóságok képviselik.  

Hogyan tehetek feljelentést?

Nézzük a legfontosabbakat!

• 30 napon belül kell a magánindítványt előterjesztened, attól a naptól számítva, amikor az elkövető kilétéről tudomást szereztél.
• Az eljárás megindításakor illetékfizetési kötelezettséggel kell számolnod.
• A magánindítványt a bíróságon kell benyújtanod, nem a rendőrségen, és már ekkor érdemes bizonyítékaidat, például a képernyőfotókat mellékelned.
• A magánindítvány előterjeszthető ismeretlen tettessel szemben is (például ál Facebook profil esetén), ilyenkor a bizonyítékok összegyűjtése felől a bíróság intézkedik.

Mit kell bizonyítani a büntetőeljárásban? Mi az eljárás menete?

Ha elegendő a rendelkezésre álló bizonyíték, a bíróság személyes meghallgatásra idézi a feleket, amelynek célja a felek békítése. Az eljárás megszüntetésének akkor van helye, ha a békítés sikeres, illetve, ha a feljelentő nem jelenik meg a meghallgatáson. A törvény szerint ilyenkor a feljelentést visszavontnak kell tekinteni.

Ha ezekre nem kerül sor, akkor az eljárás tárgyalással folytatódik, ahol mind a feljelentő, mind a vádlott előadhatja álláspontját, majd a bíróság a bizonyítékok vizsgálatával és mérlegelésével hoz ítéletet. Előfordulhat, hogy szakértőt kell kirendelni, esetleg másfajta bizonyítást lefolytatni, ezek költségei pedig az eljárás végén a vesztes felet terhelik majd.

A valóság bizonyítása a magánvádló kötelezettsége, nehézsége az adott ügy függvénye. Ha a megfelelő bizonyítékok, például képernyőmentések, kamera- vagy fényképfelvételek rendelkezésre állnak, a bíróság könnyebben dönt. Az elkövető akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az elkövetést közérdek vagy jogos magánérdek indokolja – például, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra való hivatkozást valamilyen korrupciós cselekmény vagy közmegbízatással kapcsolatos súlyos mulasztás felfedése indokolja. 

Hogyan büntetendő a becsületsértés? Mit jelent a sérelemdíj?

A Btk. alapján a becsületsértés egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az ijesztően hangzó rendelkezés ellenére a gyakorlatban elég ritka, hogy durvább kifejezések használata miatt bárki börtönbe kerülne, a legtöbb esetben ezek az ügyek megrovással  vagy pénzbüntetéssel végződnek.

 A becsület valamint a jóhírnév megsértésének nemcsak büntetőjogi, de polgári jogi szankciói is vannak. Ilyen a sérelemdíj. A sérelemdíj jogintézményét az új Polgári Törvénykönyv vezette be 2014. március 15. napjától. A korábban alkalmazott megoldással szemben, ahol a sértettnek bizonyítania kellett a nem vagyoni kár bekövetkeztét is, a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.  

Ez nem jelenti azt, hogy a bíróság ne vizsgálná a sértett személyét ért jogsérelem körülményeit, például annak súlyát, ismétlődő jellegét vagy a sértettre gyakorolt hatását. Jelképes összegű sérelemdíjat nem ítélnek meg, hiszen jelentéktelen súlyú nem vagyoni sérelemért sérelemdíj nem jár.

Miért érdemes szakértő segítségét kérni?

Bár az eljárásban ügyvéd részvétele nem kötelező, vannak olyan buktatók, amelyek könnyen keresztülhúzhatják egy laikus számításait. A jogalkotó védelemben részesít, igyekszik megkönnyíteni a dolgodat, ugyanakkor egy személyben kell ellátnod a nyomozó hatóság és az ügyész feladatát, főszabályként neked kell felkutatni és a bíróság elé tárni a bizonyítékokat. Így egy határidő elmulasztása vagy nem kellően megalapozott bizonyíték benyújtása is nem kívánt következményekkel járhat.

Miért válaszd a BP Legalt?

A BP Legalnál kollegáink mindenben segítségedre lesznek, hogy elkerüld az ilyen kellemetlenségeket. A sértetti és elkövetői oldal képviseletében egyaránt rendelkezünk tapasztalattal, tudjuk, mi kell egy megalapozott feljelentéshez, szükség esetén intézzük neked a közjegyzői ténytanúsítványt vagy segítünk megbízható szakértőt találni a bizonyításhoz. Ha neked is szakszerű segítségre van szükséged, foglalj időpontot konzultációra vagy kérj egyedi ajánlatot!