Vételi jog

A vételi jog polgári jogi fogalom, a hétköznapokban opciós jogként is találkozhatunk ezzel a kifejezéssel. Vételi jogot szerződéssel lehetséges alapítani meghatározott dologra nézve. A dolog lehet ingó vagy ingatlan, de üzletrész vagy éppen részvény egyaránt Vételi jogot minden esetben kizárólag írásbeli szerződés útján lehet alapítani, a szóbeli megegyezés nem lesz elegendő. Ezen felül, amennyiben a vételi jog tárgya ingatlan, akkor azt be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba is, ingóságok esetén pedig a közhiteles nyilvántartásba, amelyet az illetékes járási hivatalnál lehet kezdeményezni. Ez jelent a vevő számára elégséges garanciát arra, hogy amennyiben szeretné, később megvásárolhassa a dolgot.

A vételi jog ugyanis gyakorlatilag egy halasztott adásvételt jelent. A Ptk. rendelkezései szerint vételi jogot a tulajdonos alapíthat meg a jogosult javára, aki a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Ebből is látható, hogy a vételi jog alapításának másik fontos feltétele az írásbeli forma mellett a vételárban történő megegyezés.

A vételárban való megegyezés hiányában létre sem jöhet vételi jog, azonban annak megalapítása pillanatában a legtöbb esetben természetesen nem lehet előre látni az adott dolog vásárláskori értékét. Így a törvény szövegéből sem következik az, hogy a feleknek a vételárat pontosan forintban vagy más valutában kellene megállapítani: bármilyen módszerben megállapodhatnak a felek, amely egyértelműen kifejezi a dolog értékét. Arra kell figyelni ezzel kapcsolatban, hogy a vételár és a dolog tényleges értéke között ne legyen feltűnő értékaránytalanság, ez ugyanis később a bíróság előtt megtámadható.

A vételi jog fennállása nem kötött időhöz, azaz akár határozatlan időre is létre jöhet. A jogosultság a dologhoz és nem pedig az azt létrehozó személyhez kapcsolódik: így amennyiben a dolog, például egy ingatlan tulajdonosának személyében változás áll be, akkor a jogosult vele szemben is érvényesítheti vételi jogát egyoldalú nyilatkozat útján. 

Fontos megemlíteni még azt a szabályt, amely szerint, ha egy dolgon vételi jog és elővásárlási jog egyaránt fennáll, akkor az elővásárlási jog megelőzi a vételi jogot. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a jogosult által tett egyoldalú nyilatkozatot közölni kell az elővásárlási jog jogosultjával is, aki ilyen szándéka esetén azonos feltételek mellett megvásárolhatja a vételi és elővásárlási jog tárgyát képező dolgot.

Vonatkozó jogszabályok:

• A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:225. §