Alaki hibák szerződéskötésnél

Alaki hibáról akkor beszélünk szerződéskötéssel kapcsolatban, amikor a jogszabályok valamilyen kötelező formai szabályt írnak elő és a felek ennek megsértésével kötnek szerződést. Az szerződéskötés során vétett alaki hibák esetén az így kötött szerződés főszabályként érvénytelen.

A Ptk. alapvetően diszpozitív ( eltérést megengedő ) szabályozást követ a szerződéskötésekkel kapcsolatban. Alapelv, hogy a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. Ugyanez igaz az alaki követelmények kapcsán is: a formaszabadság elvéből kiindulva a felek megállapodásukat szóban vagy írásban, de akár még ráutaló magatartással is kifejezésre juttathatják.

Vannak azonban olyan esetek, amikor vagy maga a Ptk. vagy valamelyik más jogszabály kötelező erővel ír elő különböző alaki kellékeket a felek számára. Ilyen rendelkezés például, hogy gépjármű adásvételi szerződését írásba kell foglalni, az ingatlan adásvételi szerződését pedig ezen túl ügyvédnek is ellenjegyezni kell. Vagy az a szabály, hogy a teljes bizonyító erejű magánokiratok bizonyos típusaival szemben követelmény, hogy azt két tanú aláírásával is el kell látni.  

A Ptk. elsősorban megengedően áll az alaki hibákkal megkötött szerződések jogkövetkezményeihez is. Úgy rendelkezik, hogy az így megkötött szerződések a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válnak. Ennek a szabálynak a lényege és célja, hogy az alaki hibákra ne lehessen hivatkozni olyan esetekben, amikor a felek már régen teljesítették egymással szembeni kötelezettségeiket.

Előfordulnak olyan esetek azonban, amikor ez a megengedő szabályozás a Ptk. vagy más jogszabály rendelkezései miatt nem érvényesülhet, mint a már említett gépjármű vagy ingatlan adásvételi szerződések esetében. Ekkor az alaki hibás szerződésekkel kapcsolatban a Ptk. semmisséget rendel megállapítani, azaz úgy kell tekinteni a szerződést, mintha az létre sem jött volna. Az alaki hibában szenvedő semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen és ennek megállapításához külön eljárásra nincs szükség – a bíróság hivatalból figyelembe veszi akkor is, ha arra egyik fél sem hivatkozik. 

Vonatkozó jogszabályok:

• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:94. §

Kapcsolódó fogalmak: