fbpx

Kültag

A kültag egy betéti társaságnak (Bt.) olyan tagja, aki főszabály szerint nem tartozik magánvagyona terhére felelősséggel a társaság tartozásaiért. Egy betéti társaság alapításához legalább egy beltagra és egy kültagra van szükség. A beltag felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg a kültag a társaság kötelezettségeiért nem tartozik helytállással.

A Bt.-re és a közkereseti társaságra (Kkt.) vonatkozó társasági jogi szabályok nagyon hasonlóak: a Ptk. rendelkezik úgy, hogy a Bt.-re a közkereseti társaságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, a törvény által előírt eltérések figyelembevételével.

A fő különbséget egy Bt. és egy Kkt. között a kültag jelenti. Amíg egy Kkt. valamennyi tagja a társasági vagyon által nem fedezett tartozásokért korlátlanul és egyetemlegesen köteles helytállni, addig a Bt. esetében ez csak a beltag(ok)ra igaz, a legalább egy kültagot ez a felelősség nem terheli.

A kültag jogállása lényegében olyan, mint a kereskedelmi nyelvezetből ismerős csendestársé: kötelezettsége a vagyoni hozzájárulás teljesítése, de ezen túl nem tartozik felelősséggel a társaság tartozásaiért.

A Ptk. úgy rendelkezik, hogy a kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője. Tekintettel arra azonban, hogy a Ptk. ezen rendelkezése diszpozitív, azaz eltérést engedő, így a társasági szerződésben felek kifejezetten rendelkezhetnek úgy, hogy ezt tisztséget mégis a kültag látja el. A tagok felelősségét azonban egy ilyen rendelkezés sem érinti. Ekkor is a beltag marad a korlátlanul felelős tag, amely alapján teljes magánvagyonával köteles felelni a vagyoni felelősséggel nem rendelkező kültag ügyvezetői minőségben tanúsított magatartásáért.

Vonatkozó jogszabályok:

  • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:154. – 3:158 §

Kapcsolódó fogalmak: