A felszámolási eljárás egy gazdasági társaság megszüntetésére irányuló, a cég székhelye szerint illetékes törvényszék által elrendelt eljárás, amelyet egy felszámolással hivatalosan foglalkozó cég, az úgynevezett felszámoló folytat le. A törvényi definíció szerint az eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők követelései meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A felszámolási eljárás megindítását követően az eljárás alatt álló cég a nevét az „fa” (felszámolás alatt) toldattal köteles használni.
A csődeljárással szemben – ahol a hangsúly elsősorban a tartozások rendezésén van – a felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen cég megszüntetése útján nyerjenek kielégítést a hitelezők követelései. Természetesen ekkor is van lehetőség arra, hogy az adósságok rendezése után a cég megmeneküljön, azaz ne kerüljön törlésre a cégjegyzékből, azonban a felszámolási eljárások jellemzően a cég megszűnésével, jogalanyiságuk elvesztésével járnak.
Felszámolási eljárást az alábbi esetekben lehet megindítani:
- a felszámolási eljárást megelőző csődeljárás meghiúsult,
- az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmezi,
- a cégbíróság vagy a büntetőügyben eljáró bíróság hivatalból indítja el.
Az eljárás megindítására (és lefolytatására egyaránt) szigorú szabályok vonatkoznak. A hitelező kérelmére történő eljárás megindításának a feltétele, hogy a tartozás lejárt, az adós által elismert legyen és összege meghaladja a 200.000 forintot, annak kiegyenlítésére pedig a hitelező előzőleg határidő tűzésével felhívja az adóst. A kérelemben be kell mutatni, hogy a hitelező az adóst miért tartja fizetésképtelennek, valamint csatolni kell az ezeket alátámasztó iratokat. Az eljárásban a kérelmező fél jogi képviselete kötelező.
Ezt követően az adósnak nyilatkoznia kell, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Amennyiben így tesz, negyvenöt nap fizetési haladékot kérhet az eljáró bíróságtól. A hitelező kérelmében kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére erre az időszakra ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. A vagyonfelügyelő a felszámolási eljárás tényleges megindításáig figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja és az adós csak a vagyonfelügyelő jóváhagyásával köthet jelentősebb szerződést vagy tehet jognyilatkozatot.
Ha a bíróság megállapítja a fizetésképtelenséget, elrendeli a felszámolási eljárást, a Cégközlönyben közzéteszi a döntés kivonatát és felszámolót rendel ki. A hitelezőknek a végzés közzétételétől számított 180 napjuk van arra, hogy az adóssal szemben fennálló követeléseiket bejelentsék. Fontos szabály azonban, hogy azok a hitelezők, aki a 180 napon belül, viszont a végzés közzétételétől számított 40. napon túl jelentik be követeléseiket, csak a 40 napon belül bejelentett követelések teljes kielégítését követően „kerülnek sorra”. Ekkor pedig már lényegesen kisebb az esélye annak, hogy a megmaradt cégvagyon az ő részüket is – legalább részben – fedezze.
A felszámoló kirendelését követően pedig az adós vagyonával kapcsolatos bármilyen jognyilatkozatot kizárólag a felszámoló tehet meg. Azaz a tulajdonosoknak gyakorlatilag megszűnik a rendelkezése a cég felett, kivéve bizonyos cégjogi jogosultságokat, mint például a cég eladása a tartozások rendezése érdekében.
Vonatkozó jogszabályok:
- A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. sz,
Kapcsolódó fogalmak:
