fbpx

Zártkerti ingatlan vásárlása – nem mind arany, ami fénylik?

Miről fogsz olvasni?

Ha egy település belterületéről vagy külterületéről beszélünk, valószínűleg te is könnyedén el tudod képzelni, hogy milyen ingatlanok helyezkednek el ott: belterületen boltokkal, iskolákkal, orvosi rendelőkkel, de leginkább lakóingatlanokkal, míg külterületen szántókkal, legelőkkel, erdős területekkel és mezőgazdasági földekkel találkozhatsz. 

A zártkerti ingatlanok ehhez képest speciális területek, valahol egy belterületi lakóingatlan és egy külterületi szántó közé lehet őket besorolni. Bejegyzésünkben ezt a fogalmat mutatjuk be neked, kitérve annak kialakulására, értékesítésének sajátos szabályaira és tippeket is adunk neked arra az esetre, ha ilyen ingatlant szemeltél volna ki magadnak.

Mi is az a zártkerti ingatlan?

A fogalom kialakulásához egészen az 1950-es évekig kell visszamennünk. A nagyüzemű szocialista tervgazdálkodás mellett a zártkertek jelentettek alternatívát olyan termények termelésére, amelyek háztáji gazdálkodás keretében ésszerűbben voltak „előállíthatók”: jellemzően különféle gyümölcsök, zöldségek termelése folyt ezeken a telkeken. Ezzel együtt járt azonban, hogy idővel az ingatlanok tulajdonosai először kisebb mezőgazdasági épületeket emeltek a telkeken, amelyek idővel már eredeti rendeltetésüket elvesztve, sok esetben nyaralóként kezdtek el funkcionálni. 

A rendszerváltás környékén aztán a zártkerti kategóriát megszüntették és hivatalosan is a külterülethez sorolták őket. Ennek ellenére sok ingatlan tulajdoni lapján mind a mai napig szerepel ez a megnevezés, a köznyelvben továbbra is használják és még mindig hirdetnek meg ilyen elnevezéssel ingatlanokat a különböző internetes portálokon. 

Mi a jelentős különbség egy külterületen és belterületen lévő ingatlan között?

Egy település belterületén találhatóak tehát – a lakóingatlanokon túl – az iskolák, a buszpályaudvar, a művelődési ház vagy az orvosi rendelő is: ezeknek a fenntartása és működtetése jellemzően önkormányzati feladat, csakúgy, mint az utak karbantartása, a közműhálózat és az infrastruktúra megteremtése vagy a szemétszállítás megszervezése

Ezzel szemben a külterületen elsősorban gazdasági rendeltetésű földek, mint a szántók, mezők, legelők helyezkednek el: ezek is a településhez tartoznak, azonban az önkormányzat felelőssége sokkal kisebb: nem kell megszervezni a szemétszállítást vagy a tömegközlekedést ezekre a helyekre és például az úthálózat karbantartása sem olyan fontos, mint belterületen. Emellett lényeges különbség, hogy a külterületi ingatlanok beépíthetősége sokkal kisebb: amíg ez belterületen akár 100 százalék is lehet, addig ez az arány külterületi ingatlan esetében általában 3 százalék – azaz egy 1000 négyzetméteres telken legfeljebb egy 30 négyzetméteres ingatlan építhető. 

Milyen típusai vannak a zártkerti ingatlannak?

Hiába szűnt meg a zártkerti kategória és sorolták ezeket az ingatlanokat a külterülethez, a telekkönyvi nyilvántartások még mindig használják ezt a megnevezést, és a gyakorlatban a zártkerti ingatlanok még mindig a külterületi ingatlanok egy speciális típusának tekinthetőek. Ráadásul a zártkerti ingatlanoknak is megkülönböztethetjük két csoportját. 

  1. Eredeti állapotukban ezeken a telkeken termelés folyt, művelési területnek számítottak. Az egyik csoportjuk azok az ingatlanok, amelyeket még mindig nem vontak ki a művelés alól. Az ingatlan nyilvántartásban is így szerepelnek és termőföldnek minősülnek. Ez azzal jár, hogy beépíthetőségük alacsony, és mint termőföldre, speciális szabályozás vonatkozik rájuk.
  2. A másik csoportot azok az ingatlanok alkotják, amelyeket kivontak a művelés alól és ezt az ingatlan nyilvántartásba is átvezették. Ezekre kedvezőbb és megengedőbb szabályok vonatkoznak, mint a művelés alól ki nem vont társaikra. Erre mindjárt részletesen kitérünk, de előbb összefoglaló jelleggel nézzük is meg még egyszer az eddigieket. Ezek szerint egy ingatlan lehet:
  • belterületi vagy
  • külterületi, amelyen belül
    • a zártkerti ingatlanok egy speciális kategóriát jelentenek és két típusuk van:
      • művelés alól kivett és 
      • művelés alól ki nem vett zártkertek.

 

Milyen jogszabályok, hogyan befolyásolják a zártkerti ingatlanok adásvételét?

Alapesetben tehát egy zártkerti ingatlan külterületi ingatlan és művelés alól ki nem vett területnek minősül, amelyre szigorú szabályokat állapít meg

  • a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény), valamint
  • a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény is.

A művelés alól ki nem vont zártkerti ingatlanokat a művelési ágnak – mint szántó vagy gyümölcsös – megfelelően kell művelni. Ha a terület műveletlen, akkor is be kell tartani a különböző talajvédelmi előírásokat, illetve meg kell akadályozni a gyomnövények megtelepedését – ennek elmaradása esetén pedig földvédelmi bírságra kell számítani. 

Művelési ágból ki nem vont ingatlan jogilag továbbra is mezőgazdasági földnek minősül, ezért annak adásvétele esetén a Földforgalmi törvény előírásait kötelezően alkalmazni kell – ez pedig jelentősen meghosszabbítja az adásvétel folyamatát és különböző szabályozott, adminisztratív kötelességekkel jár együtt.

Milyen nehézségekkel járhat egy zártkerti ingatlan értékesítése?

A mezőgazdasági földek különös védelemben részesülnek: a jogszabályok korlátozzák az egy személy által megszerezhető termőföldek maximumát, tiltják a külföldi (nem uniós) állampolgárok, valamint – néhány kivételtől eltekintve – a jogi személyek termőföld tulajdonszerzését. Ráadásul a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzését még a büntetőtörvénykönyv is büntetni rendeli.

Ezzel véletlenül sem szeretnénk elijeszteni semmitől sem, a büntetőjogi kategóriát a kifejezetten rosszhiszemű, jogszabályok tudatos megkerülését célzó magatartások jelentik. Ettől függetlenül a Földforgalmi törvény szabályai nagyon kötöttek amelyek egy hosszú procedúrát eredményeznek az ilyen típusú ingatlanok adásvétele során.

Hogyan zajlik egy ilyen ingatlan értékesítése? Miben tér el a hagyományos ingatlan adásvételektől?

Mint minden adásvételnél, először itt is egy megállapodás szükséges az eladó és vevő között a szerződés feltételeiről. Ezt követően értesíteni kell a közvetlen elővásárlásra jogosultakat, például egy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan esetén. Ha ilyen személy nincs vagy ezzel a jogával nem kíván élni, akkor a felek aláírják az ügyvéd által megszerkesztett és ellenjegyzett adásvételi szerződést – eddig tehát minden a megszokott rendben halad. 

Az aláírt szerződést azonban hatvan napra ki kell függeszteni a helyi önkormányzat hirdetőtáblájára. Ennek elsődleges célja, hogy az egyéb elővásárlásra jogosultak (akik adott esetben a Magyar Állam vagy helyben lakó földművesek is lehetnek) erről értesüljenek. Természetesen a személyes adatokat anonimizálják és a szerződés az internetre nem kerül feltöltésre. Ha ez az idő is eltelt, még mindig szükséges az adásvételnek a helyi földbizottság, majd a megyei földhivatal általi jóváhagyása. Az egész folyamat időigénye a gyakorlatban legalább hat hónap szokott lenni, de sokszor előfordul egy éven túli ügyintézési határidő is.

Milyen buktatókat szükséges elkerülni zártkerti ingatlan adásvétele során?

A zártkerti ingatlanok speciális jogállásúak: az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak rájuk, amelyek laikusok számára sokszor kifürkészhetetlenek lehetnek. Éppen ezért minden esetben kérd ügyvéd segítségét, ha ilyen ingatlant szemeltél ki magadnak! Adott esetben nagyon jó vétel lehet, azonban vannak olyan buktatók, amelyeket érdemes elkerülnöd.

Ami a legfontosabb: mindig ellenőrizd az ingatlan tulajdoni lapját! Hiába áll a telken egy minden igényt kielégítő, közművesített, medencés lakóingatlan, ha annak megnevezése gazdasági épület, akkor számos hátránnyal kell szembe nézned: magasabb illetéket (10%) kell utána megfizetned és valószínűleg lakásvásárlási célú hitelt sem fogsz rá kapni

Miért vonják ki ezeket az ingatlanokat a művelés alól, és hogyan jut ezzel előnyhöz az eladó?

Nagyban befolyásolja az adásvétel menetét, hogy a zártkerti ingatlant kivonták-e a művelés alól. Ezt szintén a tulajdoni lapon tudod ellenőrizni. Ha még nincs kivonva a művelés alól, akkor termőföldnek minősül, és a Földforgalmi törvény előírásai (elővásárlási jogok, szerződés kifüggesztése, hatósági jóváhagyások stb.) fognak rá vonatkozni.

A 2017-es év végéig az ilyen földek tulajdonosainak lehetősége volt arra, hogy egy egyszerűsített eljárás keretében kezdeményezzék a területet művelés alóli kivonását. Ez azért nagyon fontos, mert ha ez megtörtént, akkor az ingatlan nem minősül termőföldnek, így sem a termőföld védelméről szóló törvény, sem a Földforgalmi törvény nem vonatkozik rá. Így egy ilyen ingatlan adásvétele is a megszokott módon zajlik, nem kell számolni a több hónapos, vagy akár egy éves határidőkkel.

Mire kell még odafigyelni zártkerti adásvétel során?

Ha az ingatlant kivonják a művelés alól, akkor nem minősül többé termőföldnek. Ugyanakkor továbbra is külterület marad, amivel kapcsolatban a helyi önkormányzatok felelőssége sokkal kisebb, ami az infrastruktúrát illeti. Ezért érdemes egyeztetni a helyi önkormányzattal a település rendezési tervéről, hogy tervezik-e belterületbe vonni az érintett területet.

Ha az ingatlan nem lett még kivonva a művelés alól, akkor a Földforgalmi törvény szerinti procedúrát nem tudod elkerülni. Ha ezek után sikerült megszerezni az ingatlan tulajdonjogát, még mindig ott van a beépíthetőségi korlát: ezt előzetesen érdemes ellenőrizni a helyi építési szabályzatból, de feltehetően alacsony lesz, a 3 százalék beépíthetőség tekinthető általánosnak.

Ha szeretnél „megszabadulni” az ingatlan termőföld jellegétől, akkor egy úgynevezett végleges más célú hasznosítás iránti engedélyt kell szerezned az ingatlanügyi hatóságtól.

Ennek megtörténte után azonban mindaddig termőföld marad az ingatlan besorolása, amíg engedélyező határozatban szereplő tervezett beruházás meg nem valósul.

Összegezés

Egy zártkerti ingatlan jó vétel lehet, hiszen lényegesen alacsonyabb áron is hozzájuthatsz, mint egy belterületen fekvőhöz. Azonban ha nem kellő körültekintéssel jársz el, könnyen érhetnek kellemetlen meglepetések

  • nem építhetsz rajta családi házat, 
  • nem vehetsz fel hitelt vagy CSOK-ot 
  • és sok esetben a jelzálog fedezeteként sem fogják elfogadni a pénzintézetek. 

Más esetben viszont jó áron juthatsz olyan ingatlanhoz, amelyet az önkormányzat is tervez belterületbe vonni, ami jelentősen emelheti majd vásárláskori értékét. Ha pedig időd engedi, akár te magad is végigviheted a művelés alóli kivonást, egészen az ingatlanügyi hatóság engedélyéig, az adásvétel és az engedély kiváltásának minden időigényével együtt.

Egy zártkerti adásvétel a legtöbb esetben bonyolult és szigorúan szabályozott folyamat, ahol szükséged lesz a szakértő jogi segítségre – az ingatlan adásvételi szerződés szerkesztésén és ellenjegyzésénél túl is. 

A BP Legalnál ingatlanjogász munkatársaink állnak rendelkezésedre, ha te is ilyen ingatlan vásárlásán gondolkodsz. Nemcsak az adásvételi szerződést készítjük el, de segítségedre leszünk az ügyintézésben vagy az önkormányzattal és a hatóságokkal való kapcsolattartásban is. Figyelemmel leszünk a kiszemelt ingatlan sajátosságaira és felhívjuk a figyelmedet minden olyan lehetőségre, amellyel egyszerűsítheted a folyamatot, vagy éppen időt vagy pénz spórolhatsz. Keress minket és lépj velünk kapcsolatba!

A BP Legalnál felkészült ügyvédek várnak, akik jogi segítséget nyújtanak minden helyzetben.

Mi történik a kapcsolatfelvétel után?

1

Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.

2

Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.

3

Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.

Copyright © 2021 – BP Legal

Minden jog fenntartva