Szándéknyilatkozat

A szándéknyilatkozat polgári jogi fogalom, bár hivatalos definíciójával és a rá vonatkozó pontos szabályokkal nem találkozhatunk a Polgári Törvénykönyvben. A szándéknyilatkozatot elsősorban a gyakorlat hívta életre és formálta, ettől függetlenül az általános polgári jogi, különösen kötelmi szabályok irányadónak tekintendőek vele kapcsolatban. A jogintézmény a mindennapi jogügyletek során, például egy ingatlan adásvétel alkalmával bírhat jelentőséggel.

A szándéknyilatkozat minden esetben egy jogilag jelentős tény, amellyel a potenciális vevő vásárlási szándékát juttatja kifejezésre az eladó irányába. Alapvetően nem vonatkoznak rá szigorú szabályok: elsősorban gyakorlati jelentősége van, nagyon sok esetben nem kötelező az írásbeli forma sem a szándéknyilatkozattal kapcsolatban, az megtehető szóban, sőt akár ráutaló magatartással is. 

Ha azonban az adásvétel tárgyára a jogszabályok speciális szabályokat írnak elő, akkor azokat a szándéknyilatkozattal kapcsolatban is alkalmazni kell. A polgári jogi szabályok kimondják például azt, hogy ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni. Ezt a szabályt pedig értelemszerűen alkalmazni kell a szándéknyilatkozattal kapcsolatban is. Így amennyiben a vételi szándék egy ingatlannak a megvásárlására irányul, a szándéknyilatkozatot, vagy ingatlanjogi kifejezéssel élve a vételi szándéknyilatkozatot is írásba kell foglalni.

A szándéknyilatkozat elsődleges szerepe tehát, hogy azzal vételi szándékunkat tudjuk az eladó tudomására hozni – ha pedig ezt megtettük, akkor a Ptk. szabályai szerint ajánlati kötöttségünk keletkezik. Amennyiben azt az előírt határidőben a másik fél elfogadja, akkor az ajánlati kötöttségünk értelmében kötelesek leszünk kötelezettségünk teljesítésére, azaz például az ingatlan megvásárlására.

Láthattad, hogy nem vonatkoznak szigorú szabályok a szándéknyilatkozatra, főszabály szerint még az írásbeli alak sem kötelező. A gyakorlatban, a mindennapi jogügyletek során azonban komoly joghatás fűződik hozzá, egyfajta szerződéses kötelezettségvállalást keletkeztet a részünkről, így minden esetben érdemes írásba foglalni. 

Amennyiben vételi szándékunk megerősítése céljából pénzösszeg is átadásra kerül a nyilatkozat megtétele mellett, akkor szinte kötelező az írásbeli forma: ez fogja ugyanis eldönteni, hogy az átadott összeg előleg vagy foglaló – a kettőre eltérő szabályok vonatkoznak és különböző kötelezettségeket ró a pénzösszeget átadó és átvevő felekre egyaránt.

Vonatkozó jogszabályok:

• A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény