Semmis szerződés

A semmis szerződés az érvénytelen szerződések egyik csoportja. Ebben az esetben a szerződés olyan szinten ellentétes bizonyos jogi alapelvekkel, hogy úgy kell tekinteni, mintha az létre sem jött volna. Az érvénytelen szerződések másik csoportja a megtámadható szerződés, amely szintén nem felel meg a Ptk. irányadó szabályainak, azonban az arra jogosult határidőn belül eredményesen gyakorolja megtámadási jogát.

A Ptk. úgy rendelkezik, hogy a semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen és a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Ez azt jelenti, hogy a szerződés semmisségét – ellentétben egy megtámadható szerződéssel – a bíróság hivatalból veszi figyelembe, akkor is, ha arra egyik peres fél sem hivatkozik. 

A semmis szerződés ugyanis olyan mértékben ellenkezik a vonatkozó jogi előírásoknak, amelyek jogi szempontból fenntarthatatlan állapotot idéz elő. Semmi például az olyan szerződés, ami:

• súlyos alaki hibában szenved. Ekkor valamely jogszabályban előírt, fontos formai követelménynek nem felel meg. Ilyen például, ha az ingatlan adásvételi szerződést nem foglalják írásba. Ez olyan lényeges jogszabályi rendelkezés, amelynek figyelmen kívül hagyásával a szerződés érvényesen nem jöhet létre.
• súlyos tartalmi hibában szenved. Ilyen lehet a jóerkölcsbe vagy jogszabályba ütköző, lehetetlen célra irányuló vagy az uzsorás szerződés, illetve az olyan szerződés, amelynek célja valamely jogszabályi rendelkezés megkerülése, kijátszása.

A semmisségre abszolút érvénytelenségként is szoktak hivatkozni, ellentétben a megtámadhatóság relatív érvénytelenségével. Ki kell azonban emelni a Ptk-nak azon rendelkezését is, mely szerint ha a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, akkor ez a szerződés érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellentétes. A Ptk. szabályai szerint például adásvételi szerződés esetén a vevő kötelezettsége a vételár a megfizetése. Amennyiben a felek olyan adásvételi szerződést kötnek, mely szerint a vevő az adásvétel tárgyát ingyenesen szerzi meg, a szerződés, mint adásvételi érvénytelen lesz, azonban bizonyos feltételek fennállása esetén egy érvényes ajándékozási szerződés követelményeinek megfelelhet.

A Ptk. ismeri továbbá a részleges érvénytelenség jogintézményét is. Eszerint, ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni, míg más részei érvényesek maradnak. Semmis például egy megbízási szerződés olyan rendelkezése, amellyel a megbízó lemond a megbízás visszavonásának jogáról – ugyanakkor ez nem zárja ki azt, hogy a szerződés többi része érvényes, így például a megbízás alapján ellátott képviselet továbbra is jogszerű maradjon.

Vonatkozó jogszabályok:

• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:88. §, 6:90.- 6:115. §

Kapcsolódó fogalmak: