fbpx

Minden, amit az ÁSZF mintáról tudnod kell!

Miről fogsz olvasni?

„Az általános szerződési feltételeket megismertem, megértettem és elfogadom” – ezzel vagy ehhez hasonló fordulatokkal te is sűrűn találkozhattál már, amikor regisztráltál és/vagy vásároltál valamely webáruházban. Napjainkban az internetes vásárlás kényelmes és megbízható alternatívája a bolti sorbanállásnak, ezért népszerű és széles körben elterjedt. Ezzel viszont szükségszerűen együtt jár a jogi szabályozás fejlődése is, amely egyre összetettebbé, konkrétabbá és ami fontos, számonkérhetőbbé válik.

Egy webshop esetén a jogszabályoknak való megfelelés egyik fontos feltétele az általános szerződési feltételek (ÁSZF) megléte, pontos megfogalmazása és megfelelő közzététele. Cikkünkben az ÁSZF-et mutatjuk be, kitérve arra is, hogy mikor lehet alkalmazni, milyen jogszabályok vonatkoznak rá és miket kell tartalmaznia egy ÁSZF mintának. 

Mi az az ÁSZF?

Az ÁSZF a kereskedelemben már régóta létező jogintézmény. Alapvető szabályai nem sokat változtak az elmúlt évtizedekben, viszont napjainkra vált csak igazán széles körben alkalmazott megoldássá. Mint a legtöbb, szerződéskötéssel kapcsolatos általános szabályt, az ÁSZF-re vonatkozókat is a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. Ennek alapján általános szerződési feltételnek tekintjük azokat a szerződési feltételeket, amelyeket:

  • az alkalmazója több szerződés megkötése céljából 
    • egyoldalúan, 
    • a másik fél közreműködése nélkül, 
    • előre meghatározott, 
  • és, amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

Milyen esetekben kell ÁSZF-et készíteni?

Előre meghatározott szerződéses feltételeknek a tömegesen előforduló jogügyletek során van jelentősége. Az ÁSZF-et alkalmazó fél rengeteg, azonos tartalmú szerződést köt meg ügyfeleivel: gondolj csak a mobil- vagy közműszolgáltatókra, egyes biztosítókra, pénzügyi intézményekre vagy közlekedési társaságokra – ők voltak az általános szerződési feltételek első alkalmazói. Az ÁSZF lényege a gazdálkodó szervezetek munkájának egyszerűsítse: minden ügyféllel részletekbe menően megállapodni a szerződés pontjairól minden szerződéskötés alkalmával – ez kivitelezhetetlen lenne, minden egyes bankszámlanyitás, biztosítási szerződés megkötés vagy menetjegyvásárlás előtt. Viszont ezek a szerződések tartalmukban legtöbbször azonosak – azonos fizetési feltételekkel és határidőkkel vagy éppen felmondási okokkal köttetnek meg.

Hasonló a helyzet a webshopokkal is. A nagyobb internetes üzletek napi több ezer vagy akár több tízezer vásárlást bonyolítanak le. Másrészről pedig internetes vásárlás esetén a kommunikáció lehetősége eleve korlátozott: ha megtetszik egy termék, jellemzően kosárba teszed, kifizeted majd várod a futárt, hogy nemsokára jelentkezzen a megrendelt áruval. A fizetési, szállítási vagy jótállási feltételek a legtöbb esetben egyformák, általában csak a vevő személye és a megrendelt áru, illetőleg a vételár szokott eltérni.

Milyen jogi szabályozások vonatkoznak az ÁSZF-re?

Az ÁSZF-re vonatkozó alapvető szabályokat tehát a Ptk. tartalmazza. Mégpedig olyan módon, hogy először az általános szabályokat fogalmazza meg, ezt követően pedig külön fejezetben foglalkozik az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályaival. 

Az általános szabályok szerint az ÁSZF akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy: 

  • a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, 
  • és ha azt a másik fél elfogadta. 

Ezért nagyon fontos, hogy a vásárlók megismerhessék a feltételeket. Nem szükséges, hogy ténylegesen el is olvassák az ÁSZF-et, de amennyiben a lehetőség adott volt és a vásárló elfogadta (például egy rubrika kipipálásával), az ÁSZF a felek közötti viszonyban alkalmazhatóvá válik. Innentől kezdve nem kell minden esetben újra elfogadni, az alkalmazó félnek elégséges csak hivatkozni az ÁSZF-re – amennyiben annak feltételei később sem változnak.

Az ÁSZF esetleges módosítása azonban új helyzetet eredményez: erre szintén fel kell hívni a vásárlók figyelmét és ismét lehetőséget kell adni, hogy megismerjék és elfogadják azokat. Valamint külön tájékoztatni kell őket arról az általános szerződési feltételről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha az megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak.

Milyen további jogszabályok szabályozzák az ÁSZF-et?

A Ptk. tehát külön fejezetben szabályozza az elektronikus úton történő szerződéskötést

  • Az elektronikus utat biztosító fél köteles a másik felet tájékoztatni a szerződéskötés technikai lépéseiről, az ÁSZF-et olyan módon hozzáférhetővé tenni, hogy a másik fél képes legyen tárolni és előhívni azokat, illetve köteles megfelelő eszközökkel biztosítani, hogy a másik fél az adatok rögzítése során felmerülő hibákat szerződési jognyilatkozatának megtételét megelőzően kijavíthassa. 
  • További előírás, hogy az ÁSZF alkalmazója az ügyfél szerződési jognyilatkozatának (például megrendelésének) megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül köteles visszaigazolni.

Fontos megemlíteni az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényt  is. A jogszabály egyfelől megismétli és pontosítja a Ptk. vonatkozó szabályaitpéldául, hogy a szerződéses jognyilatkozatot (megrendelést) legkésőbb 48 órán belül kell visszaigazolni. Másfelől pedig szabályokat fogalmaz meg a bejelentés köteles szolgáltatásokkal, a szolgáltatók felelősségével, adatvédelmi kérdésekkel vagy az elektronikus hirdetésekkel kapcsolatban. 

Végezetül a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletre (továbbiakban: kormányrendelet) is érdemes kitérni. A jogszabály részletesen és konkrétan szabályozza az

  • üzlethelyiségen kívül kötött és 
  • távollévők között kötött szerződések szabályait.

Így egy webshop üzemeltetése esetén erre a kormányrendeletre figyelemmel kell lenned. A jogszabály részletesen felsorolja azokat a feltételeket, amelyekről a fogyasztót (esetünkben a vásárlót) szerződéskötés előtt kifejezetten tájékoztatni kell, így az ÁSZF-nek is részét kell, hogy képezzék. 

Mit kell tartalmaznia egy ÁSZF-nek? 

Mint láthattad, fentebb érintettünk három, ÁSZF-re vonatkozó jogszabályt és még mindig nem tértünk ki az összesre, ami pl. egy webshop üzemeltetése esetén releváns lehet. Mivel tömegesen előforduló, sablonszerű ügyletekről beszélünk, ahol a vásárlónak nincs ráhatása a szerződéses feltételek kialakítására (vagy elfogadja azokat, vagy nem tudja igénybe venni a szolgáltatást), ezért nagyon fontos, hogy a jogaik megfelelő védelmet kapjanak. Ezért a szigorú jogi szabályozottság – minden esetben érdemes szakértő jogász vagy ügyvéd segítségét kérned, ha ÁSZF-re van szükséged! De röviden nézzük meg, hogy mik egy ÁSZF minta minimális tartalmi elemei.

Milyen lehet egy ÁSZF minta, milyen kritériumoknak kell eleget tennie?

Az ÁSZF fontos szerepe – a vállalkozás ügymenetének egyszerűsítésén túl – a vásárlók előzetes tájékoztatása a vásárlás, fizetés, kézbesítés vagy az esetleges elállási és szavatossági igények érvényesítéséről. 

Nézzük, mik azok a legfontosabb elemek, amelyekre mindenképpen ki kell térnie egy jó egy ÁSZF mintának!

  • A cég fontosabb adatai, elérhetőségei; mint a cégnév, székhely, adószám, cégjegyzékszám/nyilvántartási szám, kibocsájtó cégbíróság megnevezése. Valamint kapcsolattartási adatokat és a webáruház tárhelyszolgáltatójának adatait is fel kell tüntetni.
  • A webáruház használatával és a megrendelés menetével kapcsolatos tudnivalók. Például regisztráció módja, a kosár használta, az adatbeviteli hibák későbbi javítása vagy a megrendelt termék visszaigazolásának menete.
  • Szállítási és fizetési feltételek, ennek keretében az elfogadott fizetési módokról, az átvétel lehetőségéről, a szállítás várható idejéről történő tájékoztatás.
  • Az elállási jogról való tájékoztatás. A kormányrendelet kimondja, hogy az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót főszabály szerint megilleti a termék átvételének napjától számított tizennégy napon belül az indokolás nélküli elállás joga. Vannak kivételek ez alól – például ha a lezárt csomagolású számítógépes szoftvert a vásárló felbontja – de általánosságban és az esetek nagy többségében ez a jog a webshopban történt vásárlás esetén a vevőket megilleti. 
  • A jótállásról, kellékszavatosságról és termékszavatosságról való tájékoztatás. Fontos, hogy a vásárló bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet kell felvenni, erre az ÁSZF-ben szintén ki kell térni. Ezen kívül is tájékoztatni kell a vásárlót a további jogérvényesítési lehetőségekről, beleértve a békéltető testülethez fordulás jogát és annak módját is, illetve a különböző hivatalos szervek (mint a Fogyasztóvédelmi Hatóság és békéltető testületek), valamint az Európai Unió által létrehozott online vitarendezési platform elérhetőségeit is.

A fentiek biztosan nem hiányozhatnak a dokumentumból, egy jó ÁSZF mintának ezeket mind tartalmaznia kell. Azonban ezeken kívül is lehetnek további kötelező tartalmi elemek, akár a vállalkozás típusától, akár a forgalmazott termékek körétől függően is.

Hol kell elérhetővé tenni az ÁSZF-et? 

Fontos, hogy a vásárlóknak legyen lehetőségük már az első rendelés leadás előtt megismerniük a feltételeket. Egy pénzügyi intézmény vagy biztosító cég eleget tehet ennek akár az üzlethelyiségében történő kifüggesztéssel is, webshop esetén pedig a honlapon történő közzététel a vásárlók tájékoztatásának módja.

Biztosítani kell azt is, hogy a szolgáltatást igénybe vevő tárolja és előhívja azokat. Ennek pedig meg tudsz felelni például olyan módon, hogy weboldalon .pdf formátumban közzétett, hatályos ÁSZF-et a vásárló lementheti vagy kinyomtathatja.

Összegezés

Napjainkban az adatkezelési tájékoztató mellett az ÁSZF sem hiányozhat egy webshopból. A hatóságok pedig nemcsak a dokumentumok meglétét, hanem tartalmuk megfelelőségét is szigorúan vizsgálják:

Ha nem tájékoztatod a vevőket megfelelően az elállás jogáról, a tárhelyszolgáltató adatairól, az elektronikus szerződéskötés feltételeiről vagy az online vitarendezési platform elérhetőségéről, akkor súlyos bírságokra is számíthatsz.

Sokszor tűnhet kézenfekvőnek keresni egy másik, hasonló webshopot és a cégadatok átírását követően felhasználni az általuk közzétett ÁSZF-et, azonban amellett, hogy ez etikailag is kifogásolható, egyfelől nem tudhatod, hogy a cég mennyire dolgozott megbízható forrásból, másfelől pedig könnyen szerzői jogi jogsértést is elkövethetsz. Ezért minden esetben kérd szakértő jogász vagy ügyvéd segítségét!

A BP Legalnál tapasztalt kollegáink segítségedre lesznek nem csak az ÁSZF, de az adatkezelési tájékoztató elkészítésében és a GDPR szabályok betartásában is! Ha te is webshop indítás előtt állsz és szakszerű jogi segítségre lenne szükséged, keress minket és lépj velünk kapcsolatba!

Általános Szerződési Feltételek minta

A BP Legalnál felkészült ügyvédek várnak, akik jogi segítséget nyújtanak minden helyzetben.

Mi történik a kapcsolatfelvétel után?

1

Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.

2

Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.

3

Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.

Copyright © 2021 – BP Legal

Minden jog fenntartva

Hova küldjük az

Általános Szerződési Feltételek

mintát?