A bérleti szerződés az egyik legáltalánosabb polgári jogi jogügylet. Az élet számos területén találkozhatsz vele, a szerződés tárgya ingó és ingatlan egyaránt lehet. Gazdaságosabb megoldás lehet az adásvételnél, kiváltképpen, ha egy vagyontárgyra csak ideiglenesen, átmenetileg van szükséged.
Bejegyzésünk témája a bérleti szerződés: megnézzük, milyen alapvető szabályok vonatkoznak rá, mikor melyik félnek kell viselni az ezzel együtt járó költségeket. Kitérünk a bérleti szerződés megszüntetésének eseteire is, arra, hogy mi szerepeljen a mintában és megnézzük, mennyiben térnek el a szabályok lakások bérbeadása esetén.
Milyen jogi szabályok vonatkoznak a bérleti szerződésre?
A bérleti szerződésre vonatkozó általános szabályokat a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) tartalmazza, mégpedig a VI. könyv „használati szerződésekre” vonatkozó rendelkezései között. Ezek a szabályok vonatkoznak általánosságban a bérleti szerződésekre, amennyiben arra külön törvény nem határoz meg további vagy éppen eltérő szabályokat – mint ezt a lakásbérlet esetében látni fogod.
Bérbeadó olyan személy lehet, aki a dologgal rendelkezésre jogosult. Nem minden esetben kötelező, hogy a bérbeadó egyben tulajdonos is legyen – bérlő is adhatja további bérletbe az általa használt dolgot, a bérbeadó hozzájárulása esetén. A jogi terminológia ezt az esetet nevezi albérletnek, azaz, amikor a dolog bérlője az általa bérelt dolgon létesít ismét egy bérleti jogviszonyt és válik bérbeadóvá – ez a szakkifejezés nem egyenlő tehát a tulajdonostól bérelt ingatlannal, amelyet a köznyelvben sokszor szintén albérletként emlegetnek.
A bérbeadó köteles a bérelt dolog használatát a bérlő részére ideiglenes átengedni, továbbá szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas lesz és nincs másnak a bérelt dologra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy akadályozza. Tehát a bérbeadónak biztosítania kell, hogy a bérlő a bérleményt olyan minőségben tudja használni, ahogyan arról a szerződésben megállapodtak.
A bérlő fő kötelessége a dolog átvétele és bérleti díj időszakos megfizetése. A Ptk. úgy rendelkezik, hogy a bérleti díjat havonta előre kell megfizetni – ha pedig a szerződés egy hónapnál rövidebb időre jön létre, a bérleti díj a szerződés megkötésekor esedékes. Így például egy pár napos gépjárműbérlet esetén a bérbeadó jogosan követelheti bérleti díjat a gépkocsi birtokbaadásával egyidejűleg.
Főszabály szerint a dolog fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő köteles viselni. Ez lényegében a legalapvetőbb költségeket jelenti, például takarítási feladatok elvégzését, ilyen esetben a bérlő nem tudja elszámolni a tisztítószerek árát. Míg a többi költséget és a dologgal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli. Így a felújítási vagy karbantartási munkát, vagy azokat, amelyek a bérlemény szerződésszerű használatához szükségesek, nincs lehetőség a bérlőre hárítani.
A kaució a pénzbeli biztosítékoknak egy speciális formája. Arra az esetre szolgál biztosítékként, ha a bérlő valamilyen szerződéses kötelezettségét megszegné. Például a bérleményben kárt okoz, a bérleti díjat határidőben nem fizeti meg, vagy elmarad a közüzemi díjak megfizetésével.
A bérbeadó a kaucióból levonhatja a meg nem fizetett számlák, díjak vagy az okozott kár helyreállítása kapcsán felmerült költségeinek összegét, viszont köteles igazolni a felhasználás jogszerűségét.
A kaució összegére a Ptk. nem tartalmaz általános korlátozást, így azt főszabály szerint – lakásbérleti szerződés kivételével – a felek szabadon állapítják meg. A példánál maradva, gépjárműbérlet esetében elképzelhető, hogy a kaució összege lényegesen meghaladja a bérleti díjat, hiszen az esetlegesen bekövetkezhető kár összege ennél nagyságrendileg magasabb lehet.
A bérleti szerződés bármikor megszüntethető közös megegyezéssel, illetve megszűnik, ha annak tárgya megsemmisül. Főszabály szerint a határozott időre kötött szerződés a határozott időtartam leteltével megszűnik. Ugyanakkor a Ptk. kimondja, hogy ha a határozott idő leteltét követően a bérlő a dolgot tovább használja, és ez ellen a bérbeadó tizenöt napos jogvesztő határidőn belül nem tiltakozik, a szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át.
Határozatlan idejű szerződésnél minden további nélkül élhet bármelyik fél a rendes felmondás jogával. A felmondási idő ilyenkor a bérleti díjhoz igazodik: napi bérleti díj esetében a szerződés egyik napról a másikra is felmondható, míg heti bérleti díj esetén a hét végére, havi bérleti díj esetén pedig a hónap végére lehetséges megtenni.
Határozott idejű bérleti szerződés esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet. A korábbi szabályozás szerint a határozott idejű szerződések nem voltak megszüntethetők rendes felmondással. A jelenlegi Ptk. úgy fogalmaz, hogy „a határozott időre kötött szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja a törvényes felmondási idő betartásával idő előtt gyakorolható felmondási jog esetén a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig”.
Az elsőre bonyolultnak hangzó megfogalmazás lényege, hogy amennyiben a határozott idejű szerződésben megállapodtatok ennek lehetőségéről, úgy a hónap végére, legkésőbb a hónap tizenötödik napjáig fel lehet mondani a szerződést rendes felmondással. Azonban ha nem kötöttetek ki ilyen megállapodást, akkor határozott időtartam esetén rendes felmondásnak nincs helye.
A rendkívüli felmondás olyan esetekre vonatkozik, amelyek mindig valamelyik fél szerződésszegésére vezethetők vissza, aminek a másik fél felszólítására sem hagy fel vagy tesz eleget. Fontos szabály, hogy a szerződés felmondására ekkor sem kerülhet sor azonnali hatállyal.
Ilyen szerződésszegés lehet, ha a bérlő a bérleti díjat határidőben nem fizeti meg, az ingatlant rongálja, nem rendeltetésszerűen használja, vagy olyan magatartás tanúsít, amellyel a többi lakó vagy a bérbeadó jogát sérti. Ebben az esetben a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre történő figyelmeztetéssel – felhívni a szerződésszerű magatartásra. Ha ennek a bérlő nyolc napon belül nem tesz eleget, további nyolc napon belül a bérbeadó rendkívüli felmondással megszüntetheti a bérleti jogviszonyt.
A lakásbérlet a bérleti szerződések egy speciális típusa, a Ptk. is külön rendelkezéseket tartalmaz vonatkozásukban. Az egyik legfontosabb, hogy a kaució mértéke nem haladhatja meg a havi bérleti díj háromszorosát, ilyen esetben a bérlő a bíróságtól kérheti annak enyhítését.
De ezen kívül is találhatunk szabályokat a bérbeadó karbantartási kötelezettségéről, a lakás állagának megóvásához szükséges munkálatokat elvégzéséről vagy a rendes felmondás szabályairól (amit legalább 45 napban felmondási időben határoz meg a törvény). Valamint külön kimondja a törvény, hogy nem kell a rendkívüli felmondást előzetes felszólításnak megelőznie, ha a bérlő olyan, súlyosan szerződésellenes magatartást tanúsít, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni.
Továbbá külön jogszabály, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (lakástörvény) is szabályozza a lakások bérletét. Így a lakbér megfizetésének határidejét, a felmondás szabályait vagy az egyes karbantartási, felújítási munkák elvégzése kapcsán a felek kötelességeit, beleértve a költségek viselését is. Illetve kimondja, hogy a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges
Mint láthattad, a bérleti szerződést csak kivételes esetekben kötelező írásban megkötni, csak akkor, ha ezt külön törvény előírja. A szóban megkötött bérleti szerződés lehet működőképes megoldás, ugyanakkor bármilyen vita esetén nagyon megnehezíti a bizonyítást.
Javasolt a szerződést – különösen értékesebb vagyontárgyak esetén – írásba foglalni és tanúk, de még jobb, ha ügyvéd jelenlétében aláírni.
A bérleti szerződés mintában fontos, hogy előre tisztázzatok minden lényeges kérdést.
A bérleti szerződés tömegesen előforduló jogügylet, amely jelen van az élet legkülönbözőbb területein. Természetesen, ha az írásbeli forma nem kötelező, a bérleti szerződés lehet olyan bizalmi megállapodás, amely szóban is zökkenőmentesen létrejöhet és működhet. Azonban értékesebb vagyontárgy esetén javasolt, ingatlannal kapcsolatban pedig jogszabályi előírás a szerződés írásba foglalása.
A BP Legalnál ingatlan jogban is jártas, tapasztalt kollegáink mindenben segítségedre lesznek, a bérleti szerződés elkészítésén túl tanácsokat adózási és bejelentésekkel kapcsolatos kérdésekben is. Ha te is ingatlan bérbeadásán gondolkozol, keress minket bátran és lépj velünk kapcsolatba, hogy elkészítsük bérleti szerződés mintádat majd végig kísérjünk a folyamaton!
A BP Legalnál felkészült ügyvédek várnak, akik jogi segítséget nyújtanak minden helyzetben.
A kitöltés kötelezettségmentes.
Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.
Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.
Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.
Copyright © 2023 – BP Legal
Minden jog fenntartva
Hova küldjük a lakásbérleti minta szerződést?