Jogi személy

A jogi személy általános jogi fogalom.  Személyek olyan közösségét nevezik így, amely jogképességgel rendelkezik, azaz jogok és kötelezettségek alanya lehet –pl: köthet szerződést, vehet fel kölcsönt vagy elfogadhat pénzbeli teljesítést.

A  személyeknek két nagy csoportja létezik: a természetes és a jogi személyek. Természetes személy az ember (aki „természetes” úton, születéssel „jön létre”), míg a jogi személyek jogi úton, törvényi felhatalmazás alapján, természetes személyek akaratelhatározásával születnek meg. A hatályos magyar polgári jog az alábbi jogi személyeket nevesíti:

• az egyesületet, például egy sportegyesület, amellyel kapcsolatban törvényi kikötés, hogy az nem alapítható gazdasági tevékenység céljára (ez nem zárja ki, hogy bizonyos szintű gazdasági eredményeket érjen el, például tagjaitól tagdíjat szedjen),
• a gazdasági társaságokat, azaz a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot,
• a szövetkezetet,
• az egyesülést, 
• és az alapítványt.
• az állam is jogi személyként vesz részt a polgári jogi viszonyokban

Törvény ezeken kívül is állapíthat meg egyéb típusokat. Így jogi személy  az egyház, az önkormányzatok, a pártok, vagy az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia is. A Polgári Törvénykönyv annyi megkötést tartalmaz, hogy  jogi személy kizárólag törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető. 

A jogi személy úgynevezett abszolút jogképességgel rendelkezik: minden olyan jognak és kötelezettségnek alanya lehet, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. Így pl: Házasságot nem köthet, örökbe nem fogadhat, de egyesülhet más jogi személyekkel, munkavállalókat foglalkoztathat. 

A jogi személyeket fontos megkülönböztetni az egyéni vállalkozótól és az egyéni cégtől. A jogi személy rendelkezik saját vagyonnal, míg az egyéni vállalkozó és az egyéni cég vagyona nem különül el a mögötte álló magánszemélytől. Egy jogi személy esetében ez az elkülönülés még akkor is igaz, ha közkereseti vagy betéti társaság esetén a tagok (illetve a beltag) teljes magánvagyonukkal is felelhetnek a társaság tartozásaiért – de csak abban az esetben, ha a társaság saját vagyona nem fedezi ezeket a tartozásokat. A korábbi polgári jogi szabályozás éppen ezért a közkereseti és betéti társaságot nem is tekintette jogi személynek, a 2014-ben hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv szakított ezzel a gyakorlattal.

Fontos törvényi előírás továbbá, hogy a jogi személynek rendelkeznie kell az alábbiakkal:

• saját név,
• székhely, ami a jogi személy bejegyzett irodája,
• saját, alapítóktól elkülönült vagyon, mint ezt fentebb tárgyaltuk,
• az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezet. A jogi személyeknek két döntéshozó szerve van. Az egyik az alapítókból álló legfőbb szerv, ez határoz a fontos, stratégiai döntésekben, míg az ügyvezetés a napi, operatív kérdésekben jogosult dönteni.

Vonatkozó jogszabályok:

• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Harmadik Könyv

Kapcsolódó fogalmak: