fbpx

Válás közös megegyezéssel: útmutató és tanácsok

Miről fogsz olvasni?

A hatályos Polgári Törvénykönyv (Ptk.) egyszerűsítette a házasság felbontásnak menetét és szabályait, jelenleg a válóper két fő típusát különbözteti meg. A  tényállásos válást valamely házastárs kezdeményezheti a másik ellen. A válás közös megegyezéssel ezzel szemben a felek egyetértésén alapul, ahol az elsődleges cél a házastársak közötti megállapodás létrehozása, azonban formálisan itt is az egyik fél indítja meg a pert a másik ellen. Egy felkészült ügyvéd tapasztalata pedig nemcsak a kiélezett peres helyzetekben hasznos, hanem a konszenzus megtalálásában, a közös álláspont kialakításában egyaránt.

Mostani bejegyzésünkben megnézzük, milyen törvényi előírásokra és formai követelményekre kell figyelemmel lenni, ha a válásra közös megegyezéssel kerül sor. Kitérünk többek között a keresetlevél benyújtására, a tárgyalási napokra, a házasság megszűnésének joghatásaira és az ügyvéd szerepére a válás során ugyanúgy, mint a közös megegyezéssel nyomtatvány alkalmazásának lehetőségeire. Nézzük is a legfontosabbakat! 

A válás jogi szabályozása

A válás jogszabályi háttere Magyarországon a Ptk. rendelkezéseire épül. A házasságot a bíróság bonthatja fel a házastársak közös, vagy csak az egyik házastárs kérelmére. Amennyiben a felek azt közösen kérik vagy egyébként bizonyítást nyer, hogy a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, a bíróság megszünteti a felek között fennálló jogi köteléket. 

Ellenzéses, avagy tényállásos bontóper

A nem egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóper során – a felek egyetértésének hiányában – azt szükséges bizonyítani, hogy házasságuk teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Ez az eljárás az egyik házastárs személyesen előadott kérelmére indul: a házasság felbontásához tehát – szemben a házasságkötéssel – az egyik fél szándéka is elegendő. 

Tényállásos bontóper esetén hiányzik a konszenzus, így a házastársak nem tudnak megegyezni az első, a perfelvételi tárgyaláson. Ezért újabb tárgyalási napokat tűznek ki, amelyeken a bíróság vizsgálja a kialakult helyzetet, feltárja a házasság megromlásához vezető okokat, mérlegeli a bemutatott bizonyítékokat, szakértőt rendelhet ki, vagy egyéb bizonyítási eljárásokat rendelhet el.

Válás közös megegyezéssel

A közös megegyezés jelentősen leegyszerűsíti a válás menetét. Ennek feltétele, hogy a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérjék a házasság felbontását. Ebben az esetben nem kell vizsgálni a házasság megromlásához vezető okokat, a közösen előterjesztett kérelem ezt egyértelműen igazolja. Amennyiben a házasfelek megegyeztek bizonyos kérdésekben és ezt az egyezséget a bíróság jóváhagyta, a bírósági felbontással a házasság megszűnik. 

Hogyan zajlik a válás közös megegyezéssel?

A házasság felbontása iránti pert az általános szabályok szerint kell megindítani: főszabályként a felek utolsó közös lakóhelye vagy az alperes lakóhelye szerint illetékes járásbíróságnál, illetve budapesti lakóhely esetén a kerületi bíróságnál. Ebben az esetben is beszélhetünk ugyanis alperesről és felperesről, hiszen a felek perbeli állását akkor is meg kell jelölni, ha a per során közösen kérik a házasság felbontását.

A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlását nem kell bizonyítani, ugyanakkor vannak olyan kérdések, amelyekben a konszenzus létrejöttét a Ptk. a felbontás feltételeként írja elő. A válás közös megegyezéssel akkor lehetséges, ha a házastársak egyezségre jutottak az alábbi témákban:

  • a házastársi közös lakás használata (vigyázat: ez csak a használat kérdése és nem a tulajdonjog megosztása), 
  • igény esetén a házastársi tartás kérdésében, valamint 
  • a közös kiskorú gyermek esetén
  • a szülői felügyelet gyakorlása,
  • a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, 
  • a gyermek tartása.

Válás kezdeményezése

Fontos, hogy a tárgyaláson a házastársak személyesen legyenek jelen, ugyanakkor annak nincs törvényi akadálya, hogy a keresetlevelet ügyvéd útján terjesszék elő. Az alábbi dokumentumokat kell benyújtani az illetékes bírósághoz:

  • a házasság felbontására irányuló kérelem, azaz a keresetlevél,
  • házassági anyakönyvi kivonat,
  • gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonata, amennyiben van a házasságban született kiskorú gyermek.
  • Továbbá igazolni kell a peres eljárás illetékének lerovását, amelyet elektronikus úton kell teljesíteni.

Első tárgyalás

Az első tárgyalásra jellemzően a keresetlevél benyújtását követően 2-3 hónappal kerül sor. Ez az úgynevezett békítő tárgyalás, amelyet tényállásos bontóper és közös megegyezéses válás esetén egyaránt megtartanak.

A bíróság meghallgatja a házastársakat és megpróbálja őket kibékíteni. Akár a válást is kimondhatja, amennyiben a felek megerősítik a válási egyezségben foglaltakat és amennyiben házasságukból nem született a tárgyalás időpontjában kiskorúnak tekintendő gyermek. Ellenkező esetben legkorábban a második, érdemi tárgyaláson bonthatják fel házasságukat. Ennek időpontját a perfelvételi tárgyaláson határozzák meg. 

Második tárgyalás (ha van kiskorú gyermek):

A második tárgyalást általában 1-2 hónappal a békítő tárgyalást követően tűzik ki. Ha a második tárgyaláson megerősítik az első tárgyaláson elhangzottakat, a bíróság meghozza a válásról szóló határozatot. Egy válóper során a közös kiskorú gyermek érdeke mindig elsődleges, ezért a gyermekkel kapcsolatos kérdések megvitatása a házastársak teljes konszenzusa és békés elválása ellenére is mindig a második tárgyalásra marad.

Milyen kérdések merülnek fel válás esetén?

A házastársi közös vagyon megosztása már nem szerepel a hatályos Ptk. feltételrendszerében. Napjaink bonyolult gazdasági viszonyai és pénzügyi kérdései között a vagyonjogi kérdések rendezése aránytalanul meghosszabbítaná a házasság felbontására irányuló eljárást. Így is vannak ugyanakkor olyan járulékos kérdések, amelyekkel érdemes tisztában lenni válás esetén.

A házasság megszűnésének joghatásai

A válás egyik legfontosabb jogkövetkezménye a felekre nézve, hogy innentől kezdve a státusz a nős és férjezett helyett elvált lesz. Ezzel együtt megszűnik a közöttük fennálló öröklési jogi kapcsolat, valamint a feleknek törvényes lehetősége nyílik új házasságot kötni. 

A volt házastársak megtarthatják a házasság fennállása alatt viselt nevet, ha ettől valamelyikük el kíván térni, akkor az anyakönyvvezetőnél van lehetősége ennek bejelentésére, a házasság bíróság általi felbontása után. Egyetlen törvényi megkötés a névviseléssel kapcsolatban, hogy a volt feleség nem viselheti a volt férje nevét a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte.

Vagyonjogi kérdések

A házasság fennállás alatt a felek főszabályként vagyonközösségben élnek, amely értelmében a házasság alatt megszerzett  vagyontárgyakról azt kell feltételezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak (közös szerzés vélelme). A házasság felbontását követően ez a vélelem megszűnik, a felek a jövőre nézve anyagilag is függetlenek lesznek egymástól és nem terheli őket  felelősség az (ex) házastárs által az életközösség megszünte után vállalt kötelezettségből eredő tartozásaiért. A házasság bíróság általi megszüntetését követően pedig bármelyik fél által kérhető a közös vagyon megosztása. 

Bizonyos körülmények fennállása esetén a házasság megszűnését követően is van lehetőség a lakáshasználatra, valamint házastársi tartásra is. Tartást az a fél követelhet, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Nem kötelezhető ugyanakkor tartásra az fél, aki ezáltal a saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

A válás során felmerülő költségek

A bontóper eljárási illetéke 30.000, – Ft, az ítélet elleni fellebbezés illetéke 15.000 Ft. Ezt elektronikus úton, vagy átutalással lehet megfizetni. Emellett felmerülhetnek egyéb járulékos költségek is, mint az ügyvédi munkadíj vagy a szakértői díj. A perköltséget főszabály szerint a felek a pernyertesség-pervesztesség arányában viselik. Ugyanakkor arra is láthatunk példát, hogy az összes körülmény mérlegelését követően a bíróság máshogy határoz ezek arányáról.

Az ügyvéd szerepe a válóperben

A jogszabályok nem írják elő kötelezően az ügyvéd közreműködését a válás közös megegyezéssel esetére, az eljárás akár egy válás közös megegyezéssel nyomtatvány (keresetlevél minta dokumentum) kitöltésével és a szükséges mellékletek csatolásával (úgynevezett pótlapok alkalmazásával) is kezdeményezhető.

Egy tapasztalt ügyvéd ugyanakkor nagyban elő tudja segíteni az eljárás gyors és hatékony lefolyását. A felek egyezsége esetén jelentősen lerövidül a válás menete, amelyeknek megkötésében, megszövegezésében és a bírósághoz történő benyújtásában egyaránt hasznost támogatást jelent egy felkészült jogi szakértő. A precízen és pontosan megfogalmazott egyezséggel elkerülhetők a félreértések és nem maradnak a vitára okot adó nyitott kérdések.

Milyen segítséget kínál a BP Legal csapata? 

Amennyiben megszületett bennetek a végleges közös elhatározás a közös megegyezéssel történő elválás mellet és profi segítségre van szükségetek a válóper megindításában és az eljárás gyors lefolytatásában, kérj időpontot a BP Legal honlapján konzultációra! Felkészült és tapasztalt kollégáink a hatályos joganyag naprakész ismertén túl sok éves tárgyalótermi tapasztalattal rendelkeznek. Ha neked is jól jönne a professzionális útmutatás, néhány hasznos szakmai tanács, amellyel a válóper valamennyi buktatóját elkerülhetitek, keress minket elérhetőségeinken!

A BP Legalnál felkészült ügyvédek várnak, akik jogi segítséget nyújtanak minden helyzetben.

Mi történik a kapcsolatfelvétel után?

1

Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.

2

Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.

3

Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.