Védjegybitorlás

A védjegybitorlás egy jogsértő cselekmény, amely egy valaki mást megillető védjegy jogosulatlan használatát jelenti. A védjegybitorlásnak elsősorban polgári jogi következményei vannak, ugyanakkor vámjogi és büntetőjogi szempontból egyaránt szankcionálható cselekményt is megvalósíthat.

Védjegyoltalomban olyan megjelölés részesülhet, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Ezzel a megjelöléssel kapcsolatban az legfontosabb követelmény, hogy az a védjegylajstromban ábrázolható legyen – lehet szóösszetétel, ábra, kép, sík- vagy térbeli alakzat vagy például mintázat, illetve ezek összetétele is lehet.

A védjegyoltalom alapján védelemben részesült megjelölés kizárólagos jogokat biztosít a védjegy jogosultjának, aki a legtöbb esetben egyben annak tulajdonosa is. Aki pedig ezeket a kizárólagos jogokat megsérti, például engedély nélkül használja valamely más vállalkozást illető logót vagy szlogent, az védjegybitorlást követ el.

A védjegyoltalom, mint iparjogvédelmi jogosultság, kívül esik a Ptk. szabályozási körén – a Ptk.-t mindösszesen kisegítő jelleggel szükséges alkalmazni azokban az esetekben, amikor valamilyen kérdést a vonatkozó jogszabály, a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény nem szabályoz.

A védjegybitorlás esetén a jogosult által érvényesíthető jogkövetkezmények egyrészről szintén a polgári jog területére tartoznak, a polgári jogi igények formájában: a védjegyjogosult a bitorlóval szemben követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását, ezen túl követelheti a védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől vagy a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését. Emellett pedig a polgári jogi felelősség Ptk.-ban meghatározott szabályai szerint kártérítést is követelhet. A jelenlegi szabályozás alapján ilyen polgári per kizárólag a Fővárosi Törvényszéken indítható meg.

A Büntető Törvénykönyv szabályai szerint alapesetben, aki védjegybitorlást követ el és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétséget miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Súlyosabb esetben pedig, amikor a védjegybitorlás különösen jelentős vagyoni hátrányt, azaz ötszázmillió forintot meghaladó kárt okoz, a büntetés akár tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet. A védjegybitorlás bűncselekménye főszabály szerint csak magánindítványra büntethető, amely előterjesztésére a sértett, azaz a védjegy jogosultja jogosult. 

Amennyiben pedig szükséges, a jogosult követelheti a vámhatóság arra vonatkozó intézkedését, hogy megakadályozzák a bitorlással érintett vámáruk forgalomba kerülését.

Vonatkozó jogszabályok:

• A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Második könyv negyedik rész
• A földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény
• A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény